Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2019. július 23. Az év 204. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737660. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Győr többet érdemel(ne) – hagyják összedőlni az ország legrégebbi csónakházát?

Győr többet érdemel(ne) – hagyják összedőlni az ország legrégebbi csónakházát? Győr többet érdemel(ne) – hagyják összedőlni az ország legrégebbi csónakházát?
Kulcsár László

Kis híján esztendővel ezelőtt cikkünk címében kérdeztük: Mi lesz veled, Rába-parti műemlék csónakház? Akkor, sajnos, nem találtunk választ a korántsem költői kérdésre, viszont lehetőségeinkhez mérten körüljártuk a témát.  A többi között – bemutatandó a helyszínt – azt írtuk, hogy akár Győr Margitszigeteként is jellemezhetnénk a Rába-szigetet a négy folyó városa történelmi magjában. Déli csücske kettéosztja a délnyugat felől érkező Rábát, amely néhány száz méter után, az északi csücskénél újra egyesíti a folyót, miközben nem pusztán egyedülálló panorámát kínál a történelmi belvárosra, hanem gazdag növényzete révén sajátos klímával is megajándékozza az ott sétálót. (Az eligazodás céljából: nyító képeink 2019 májusában, illetve 2018 júniusában készültek.)

Idézünk a tavaly június 11-én megjelent Infovilág-cikkből: az idős győriek máig sétatérként, sétatéri szigetként emlegetik (a Radót). A Rába kettős hídja keletről és nyugatról torkollik a szigetbe. Régi felvételek bizonyítják: mielőtt a visszavonuló németek 1945. március végén fölrobbantották a győri hidakat, ez a kettő is százszorta szebb volt, mint a mai jellegtelen, amelyet persze megszoktak a helybéliek, aki meg máshonnan érkezik, észre sem veszi…

Egyre nehezebb viszont megszokni azt a pusztulást, ami immár évtizedek óta tapasztalható a Radó déli felén, a „nagy Rába” partján. Matrónákra szokták mondani, hogy vonásaik még őrzik valamikori szépségüket. Nos, a keleti partszakaszon álló épület is ilyen: bizonyítottan az ország legrégebbi csónakháza, a millennium évében épült eklektikus stílusban, és még jó másfél-két évtizeddel ezelőtt is szívesen jártak ide az evezősök. Kerítésén a kiírás: „Győri Vízügy Spartacus Evezős Klub Radó szigeti Telepe Túraszakosztály”. A Győri Körzeti Telekkönyvi Hivatal 7494. számú helyrajzi bejegyzése szerint az 1360 négyzetméteres ingatlanon álló felépítmény – műemlék. Összedőlés előtt álló műemlék! Egykoron az 1877-ben alakult Győri Csónakázó Egylet tagsága és a város lakói használták, és még csaknem évszázadig, legalább negyedíziglen az ő leszármazottaik.

A „gyor.varosom.hu” internetoldalon (dátum nélkül) az áll, hogy „…az épület felújítására sajnos sem az egyesületnek, sem a városnak nincs pénze. Pedig a folyók városában most is pezseg a vízi élet…”

A Magyar Építők a megyei napilapra hivatkozással két évvel ezelőtt (2016. július 15-én) örömmel adott hírt arról, hogy „Újjászülethet végre a millennium évében épült csónakház: Az ország legöregebb, győri csónakháza most a legszebb is lehet: az Unicentral Vagyonkezelő jóvoltából újul meg, kilátóját is visszakapja”.

A kép a Magyar Építők cikkének illusztrációja (Forrás: oszk.hu képtár)

(Az elektronikus adatbázisból származó telekkönyvi bejegyzések szerint az ingatlan 1993-ban a Magyar Állam/Kincstári Vagyonkezelő Szervezet tulajdona lett, 1999-ben 15 éves elidegenítési tilalmat jegyeztek be a csónakházra, az elővásárlási jogot pedig Győr városa kapta meg. 2011 nyarán a budapesti Unicentral Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság (1111 Budapest, Karinthy Frigyes út 4-6., II. em. 2.)szerzett rá használati jogot, öt évvel később pedig már tulajdonjogot.

A jelek szerint korai volt a „Magyar Építők” jóhiszemű híradása, tekintettel arra, hogy az utóbbi három évben a megújulás legcsekélyebb jele sem fedezhető föl annak, amiről négy év fél évvel ezelőtt viszont az Unicentral embere beszélt: „..A faberakásokkal díszített létesítmény földszintje hajótárolónak, öltözőknek és edzőteremnek adna otthont, az emeleten pedig egy 120 fős kilátóteraszt, konferenciatermet, öt apartmant és egy konyhát alakítanának ki 250–300 millió forintból…”

A Győri Körzeti Telekkönyvi Hivatal ma délelőtti tájékoztatása szerint meglehetősen kétértelmű a Rába-parti csónakház tulajdoni helyzete. Egymásnak ellentmondó információk olvashatók ki a tulajdoni lapból – mondta lapunk tudósítójának a hivatal munkatársnője –, mert az egyik bejegyzés szerint 2016-ban eladták az Unicentralnak, egy másik bejegyzés szerint 30 évre szóló használati jogot kapott rá a budai cég. A lényeg: a tulajdonjog máig nincs bejegyezve a nevére.     

Az Infovilág győri fiókszerkesztősége – olvasóink hiteles tájékoztatása céljából – tavaly június 11-én idézte Papp Oszkárnak, a Győri Atlétikai Club (GyAC) evezős szakosztálya vezetőjének a véleményét. A sportágban rangos, a városban tekintélyes szakember leszögezte: azért váltak meg a mostaninál jobb sorsra érdemes, hányatott sorsú csónakháztól, mert nem volt pénzük a felújításra. Ekkora beruházáshoz vagy állami, vagy magántőkére van szükség. Az itthon és határainkon túl csodálatos eredményeket produkáló győri evezősök örülnek, ha a szakosztály létezéséhez szükséges pénzhez – fele-fele arányban – hozzájutnak a város költségvetéséből és a sportért rajongók jóvoltából. „Arra még futja, hogy egy-egy sportolónk magyar bajnokságon föllépjen a dobogóra, de külföldre már nem jut el. Ne feledjük, az atlétika és az úszás után az olimpiák harmadik legnépszerűbb sportágáról van szó...” – mondta a többi között a megkérdezett.

A lényeg továbbra is: az ország legrégebbi, legalább 125 esztendős csónakháza az összeomlás előtt áll. Képekkel bizonyítható, hogy esztendővel ezelőtti állapotához képest látványosan tovább romlott. Jó lenne megtudni, hogy az állítólagos tulajdonos, a vagyonkezelő társaság milyen kezelési módot fundált ki a győri, Rába-parti létesítmény megmentésére? Sajnos, tavaly hiába érdelődtünk a budai cég ügyvezetőjénél, elzárkózott a választól, holott a fölvetett problémák a közérdekű adatigénylés körébe tartoznak, érdemi megválaszolásuk a törvény szerint kötelező.